Acélszínű csüngőlepke / Zygaena filipendulae

Ismertető jelei:

• a rovarok osztályának, lepkék rendjéhez, ezen belül a csüngőlepkefélék családjához tartozó lepkefaj

Elterjedése:

• Egész Európa területén elterjed
• hegyvidéki területeken 2000 méter magasságig megtalálható

Megjelenése:

• elülső szárnyai 2 centiméter hosszúak
• testfelépítése vaskos
• elülső szárnyai sötétek, kékesen vagy zöldesen fénylőek
• a szárnyain általában 6 darab vöröses színű folt figyelhető meg
• ezek a vörös foltok van amikor összeolvadnak

Szaporodása:

• a hernyói a talaj közelében élnek, megtalálható füveken és alacsony növényeken
• májustól augusztusig repülnek

Megfigyelése:

• általában a déli, legmelegebb órákban a legaktívabbak 
• virágról virágra repülnek kicsit nehézkes mozgással
• leginkább napos területeken találkozhatunk velük
• a napos réteket, gyér fűvel borított száraz területeket kedvelik

Nagy fakopáncs / Dendrocopos major

Ismertető jelei:

• a madarak osztályának harkályalakúak rendjébe, a harkályfélék családjába tartozó faj
• hazánkban védett madárfaj
• eszmei értéke 25000 forint

Megjelenése:

• testhossza : 23-26 cm
• szárnyfesztávolsága : 38-40 cm
• testtömege:70-100 gramm

Tollazata :

• feje teteje, nyaki része és a háta fekete színű
• fekete bajuszsávját, fekete sáv köti össze a tarkóval
• ez a fekete sáv keretként zárja közre a fehér színű sapkáját, fontos tudni, hogy ez különbözteti meg a nagy fakopáncsot minden más európai harkályfajtól
• a két jól látható szélső faroktolla fehér színű, melyet fekete sávok vagy pettyek díszítenek
• farfajtájéka és alsó farokfedői feltűnő skarlátvörös színezetűek

Fiatal példányok:

• a fiatal madaraknál a bajuszsávot a tarkóval összekötő sáv jóval keskenyebb mint a kifejlett, felnőtt madaraknál
• gyakran ez a sáv nem is ér el a tarkóig

Nőstény:

• a nőstények abban különböznek a hímektől, hogy a tarkójukról hiányzik az élénkpiros folt

Csőre:

• mint minden harkálynak, így a nagy fakopáncsnak is erős, ár alakú csőre van

Előfordulása :

• Európában, Ázsiában és Észak-Afrikában is megtalálható madárfaj
• hazánkban a leggyakoribb harkályfaj

Élőhelye :

• hegyvidéki és síkvidéki erdőkben is egyaránt megtalálható
• megtelepszik parkokban, sőt kertekben is

Szaporodása :

• már március végén megkezdődik a nászidőszakuk
• a nászidőszak alatt a hím jellegzetesen dobol az elkorhadt fákon
• évente egy fészekaljat nevelnek fel
• territóriumán belül több odút is elkészítenek, de csak egyet használnak fészkelésre
• a nagy fakopáncsok nem építenek fészket, tojásaikat az oduba rakják
• a nőstény fakopáncs 4-6 tojást rak le
• a kotlás 14-16 napig tart
• a kotlásban és a fiókák nevelésében mind a két szülő fontos szerepet válal
• május végén, június elején hagyják el az odút az utódok
• tollazatuk ekkor már nagyon hasonlít a szüleikére, csak abban különböznek, hogy a fiatal példányok feje teteje teljesen piros színű
• nyár végéig a fakopáncs család együtt marad és a fiatalok a szülőkkel együtt keresik a táplálékukat
• az ősz beköszöntével a fakopáncs család felbomlik, a fiatalok addigra teljesen önnállóvá válnak és egyedül kutatnak a táplálékuk után

Táplálkozása :

• táplálékuk nagyrészt rovarokból áll, de elfogyasztják a gyümölcsöt, a bodzát, a napraforgómagot és a télen kifüggesztett szalonnát sem vetik meg
• erős csőrével lyukat vés a fába, a kéreg alatt élő hernyók és rovarok után kutatva, majd ragadós nyelvével szedi ki a táplálékát

 Megfigyelése :

• a nagy fakopáncsok állandó madaraink, így egész évben megfigyelhetőek
• a téli, hideg időszakot is hazánkban töltik
• télire az erdőkből a lakott területek közelébe húzódnak, ezzel megkönnyítik a megfigyelésüket
• a téli időszakban megfigyelhetjük őket az etetőinknél
• szíven fogyasztják a napraforgómagot és igazi csemege számukra a szalonna
• nagyon fontos azonban, hogy ha szalonnát kínálunk fel kis kerti vendégeinknek akkor csakis natúr szalonna legyen
• a tavasz beköszöntével amikor a nászidőszakuk megkezdődik a hímek az odvas fákon dobolnak ezzel a mi figyelmünket is felhívják magukra
• egy egy erdei séta alkalmával ki ne hallotta volna azt a jellegzetes kopogó hangot amit a fakopáncs hallott miközben odút váj a a fatörzsbe vagy éppen táplálék után kutat , ezt a hangot követve ha szerencsénk van a madarak is meg tudjuk figyelni
• azonban dobolásával a területjogát is jelzi más harkályféléknek 

Fehér gólya / Ciconia ciconia

Ismertetőjelei:

• a fehér gólya a gólyaalakúak rendjébe, ezen belül a gólyafélék családjába tartozó madárfaj
• testhossza: 110-120 cm.
• magassága álló helyzetben: 110-125 cm.
• szárnyfesztávolsága: 155-165 cm.
• testtömege: 2200-4400 gramm

Tollazata:

• tollazatának nagy része fehér vagy piszkosfehér színezetű
• szárnyai feketék
• lábai hosszúak 20-25 cm. és piros színűek
• csőre hosszú 14-17 cm. hegyes és piros
• nyaka egyenes
• a fiatal gólyák csőre fekete színű, az első életévük végére válik piros színűvé

Hangja:

• a fehér gólya hangja könnyen felismerhető
• csőrük csattogtatásával olyan hangot adnak ki mintha két botot ütnének össze, ezt a hangot kelepelésnek hívjuk

Előfordulása:

• szinte egész Európában elterjedt madárfaj, kivéve Skandináviában, a Britt szigeteken és Olaszországban
• Észak-Afrikában és Kis-Ázsiában is megtalálható

Élőhelye:

• élőhelyéül elsősorban sík és dombvidéki területeket választ
• 250 m tengerszint feletti magasság alatti területeken szinte mindenhol előford
• az ember közelségét nagyon jól tűri
• fészkét is emberlakta környezetben készíti el
• fontos számára, hogy fészkelőhelye közelében legyen vizes terület, hiszen a táplálékát nádas, mocsaras, vizes területen tudja megszerezni

Szaporodása:

• a fehér gólyák 3-5 évesen érik el az ivarérettséget
• a hím választja ki magának tojót, de nem alkotnak egész életükben egy párt
• a fészküket a párok közösen építik meg és több éven át használják, minden évben a költés előtt felújítják
• fákra, kéményekre, templomtornyokra, de leggyakrabban elektromos hálózat oszlopaira épít meg a fészküket
• a fészek közel egy méter átmérőjű, melyet ágakból és gallyakból készítenek el
• a belsejét szalmával, szénával és tollakkal bélelik ki
• a költési időszakban a fészken belül puha anyagokból egy másik fészket alakítanak ki a fiókák számára
• ezek az elkészült fészkek akár több száz kilót is nyomhatnak
• gyakran megfigyelhetjük, hogy a gólyafészek oldalába verebek alakítanak ki maguknak fészkelőhelyeket
• a fehér gólyák egy évben egy fészekaljat nevelnek fel
• egy fészekalj 4-6 tojásból áll
• a madárszülők felváltva kotlanak
• a fiókák 28-30 nap elteltével kelnek ki a tojásokból
• a fiókák nevelésében mindkét szülő fontos szerepet vállal, felváltva vigyázzák őket míg a másik szülő élelmet és vizet hord az utódoknak
• a fiatal gólyák a kilencedik hét környékén repülnek ki először a fészekből, de a szülők még egy ideig gondoskodnak róluk, míg nem válnak teljesen önállóvá
• augusztusban a felcseperedett kis gólyák csatlakoznak a vonuláshoz gyülekező gólyacsapatokhoz

Fiatal gólyák

Táplálkozása:

• nedves réteken, mocsaras területeken keresik meg táplálékukat
• elfogyasztják a rovarokat, ebihalakat, halakat, kígyókat, békákat és az apróbb rágcsálókat is

Védelme:

• hazánkban fokozottan védett faj
• természetvédelmi értéke 100000 forint
• a hazánkban megtalálható fészkek zöme a lakott területekhez kötődik és az elektromos hálózat tartó oszlopain található meg
• a 70-es, 80-as évektől folyik a fészkek tartóoszlopra emelése
• a gólyák számára komoly veszélyt jelent a középfeszültségű hálózatok légvezetékei
• a fészekből kirepülő fiatal gólyák sokszor halálos áramütést szenvednek

Megfigyelése:

• hazánkban vonuló madárfaj
• márciustól szeptemberig figyelhető meg
• vannak olyan évek amikor első példányai már február végén megjelennek a költési helyükön
• szinte az emberek közvetlen közelében élnek, így megfigyelésük igen egyszerű
• vizes területeken élelemszerzés közben gyakran találkozhatunk velük
• legtöbbször azonban falvakban figyelhetjük meg, hiszen elég gyakori a villanyoszlopon elkészített gólyafészek
• augusztusban megkezdik a csapatokba verődést, de vonulásukat augusztus legvégén vagy szeptember elején kezdik meg

Első madárvendégeim 2014-ben

A naptár szerint január 2-át írunk, de sajnos az időjárás nem a telet idézi. Ebben az enyhe időben sokkal kevesebb az éhes csőr, észrevehetően kevesebb madár látogatja az etetőmet. Egy éve ilyenkor a hideg időjárásnak köszönhetően tengelic csapatok, zöldikék, meggyvágók, rengeteg széncinege, kékcinegék és pintyek szállták meg az etetőmet, rengeteg megfigyelési élményt nyújtva.

Azért a nálunk telelő madaraknak megkönnyíti az életét ez az időjárás, hiszen könnyebben át tudják vészelni a téli időszakot.

Tengelicek

Ez a kép egy éve készült, a hideg időben rengeteg madár megfordult az etetőimnél.

A tengelicek mindig csapatba verődve jelentek meg.

 Balkáni gerle

Minden nap megfigyelhetem, mindennapos vendégem, naponta többször is megjelennek a kiskertemben. Szemezgetnek a kihelyezett napraforgóból vagy csak pihengetnek. Azonban nem csak ilyenkor a téli időszakban, hanem nyáron is rendszeres látogatóm, a kihelyezett itatóban nemcsak szomjukat oltják, hanem frissítő fürdőt is vesznek.

Széncinege

A széncinegék a leggyakoribb vendégeim.

 Balkáni gerlék

A képen négy madarat sikerült egyszerre lencsevégre kapnom, de van amikor többen vannak.

Szajkó

Mindennapos vendégem, naponta többször is tiszteletét teszi, ám ő sokáig nem időzik, mint a balkáni gerlék, csak falatozik egy kicsit és már röppen is tovább. 

Kék cinege

Jó pár egyede megfigyelhető a kertemben, nagyon ügyes kis madarak, szinte mint az akrobaták. Gyönyörű kék színével pedig mindig jókedvre derít.

Az én kiskertemben így indult a 2014 éves esztendő, remélem, hogy ez az év is rengeted új megfigyelési élményt tartogat a számomra, amit veletek is majd megoszthatok, hiszen a természet mindenhol körülölel minket és csak rajtunk múlik, hogy csodáit felfedezzük és meglássuk.

"Ha igazán szereted a természetet, mindenhol megtalálod a szépséget."Vincent Van Gogh

Kiskertem vendégei

Igaz, hogy december legvégén járunk, de a hőmérséklet a tavaszt idézi és ez az enyhe időjárás a madarakra és a növényekre is hatással van. Ha hiszitek ha nem ma a cinege "Nyit-ni-kék, Nyit-ni-kék"   kikeleti énekében volt szerencsém gyönyörködni, számomra is meglepő volt hallani így decemberben, hiszen a tavasz még messze jár.

Ebben az enyhe időben a kiskertem virágai is azt hiszik, hogy itt a tavasz, a kankalinom virágzik, a krókusz pedig szépen bújik kifelé a földből. A télből pedig még sok van hátra.

Virágzik a kankalinom így december végén. 

Ma nagy örömömre jó pár madárfajt sikerült megfigyelnem a kiskertemben.

Tengelic nagyon szereti a napraforgó csemegét.

Általában nagyobb csapatba verődve szoktak megjelenni az etetőmnél, ma csak egy példányt sikerült megfigyelnem, de ő sokáig elidőzött, úgyhogy készült róla egy pár fotó.

 

 A házi verébbel nagy egyetértésben falatoznak. 

 

Ma a

nagy fakopáncs is tiszteletét tette, ő a fa ágai között megbújva vagy a fenyő tetejéről figyelte az eseményeket.

 A fenyő tetején nézelődve.

Az első alkalommal sikerült a kertemben csízt megörökíteni.

Hazánkban leginkább téli vendégekként fordulnak elő.

Általában nagyobb csapatba verődve találkozhatunk velük.

Kis szénalepke / Coenonympha pamphilus

• a rovarok osztályának, lepkék rendjébe és a tarka lepkék családjába tartozó lepkefaj
• szárnyai felül sárgásbarnák
• a hátsó szárnyon a világosabb külső és a sötétebb belső rész között elmosódó fehéres folt látható
• a kis szénalepkének két, de olykor három nemzedéke is van egy évben

Megfigyelése:

• réteken, erdei tisztásokon, szántóföldek szélén, kertekben és parkokban is találkozhatunk velük
• különösen a napfényes területeket kedvelik
• hazánk egész területén megfigyelhető lepkefaj

Kiskertem vendégei

Szajkó, népies nevén Mátyás madár.

Hétköznap reggelente szinte órát lehetne állítani hozzájuk amikor megjelennek a kiskertemben, sajnos idő híján csak egy-két pillantást tudok rájuk vetni, de a múlt hétvégén sikerült lencsevégre kapnom őket. Általában ketten-hárman jelennek meg az etetőmnél, ilyenkor a cinegék és a kisebb madarak elreppenek és átadják a helyüket a nagyobb vendégeknek. Sokáig nem időznek, csipegetnek egy kicsit a napraforgómagból vagy az almából és már repülnek is tovább.