Ilyenkor kora tavasszal napról napra egyre több vonuló madár
tér vissza hazánkba a költési területeikre. Újra a fehér gólyák, a házi
rozsdafarkúak, az énekes rigók, a cigány csukok, az örvös légykapók, és még
sorolhatnám kedves jelenlétében és énekében gyönyörködhetük. Vannak azonban,
olyan madárfajok, akik ilyenkor kapnak szárnyra, és hagyják itt hazákat, hogy
visszatérjenek azokba az országokba, ahol életet tudnak adni utódaiknak. Ők a
téli vendégeink például a süvöltők és a csízek.
Mindkét faj, kiskertem mindennapos napos vendége volt, de
már harmadik napja nem teszik nálam tiszteletüket. Ahogy beköszöntött a meleg, már-már
nyáriasnak mondható időjárás, ők is szárnyra kaptak, és megkezdték vonulásukat
észak felé, a költési területeik irányába. Kedves jelenlétükben leghamarabb, majd szeptember
vége felé gyönyörködhetek újra.
Ebben az etetési időszakban a csízek először szeptemberben
jelentek meg a kertemben, majd hosszú heteken keresztül nem láttam őket, lehet,
hogy egy éppen itt átvonuló csapat tette nálam tiszteletét, és egy kis pihenő után
tovább is szálltak szokott telelő területük irányába. Decembertől azonban
rendszeres vendégeim lettek, nap-mint nap nálam oltották éhségüket, és kertem
fontos kis vendégei lettek. Ahogy pedig a tavasz kezdte megmutatni első biztató
jeleit, ők dalra is fakadtak, és a diófám ágai között adták elő csendes,
csacsogó kis éneküket. A hímek kis fekete
sapkácskát viselnek a fejük tetején, és ugyancsak fekete színű tarkó és
torokfolt díszíti tollruhájukat, melynek alapszíne sárgászöld. A hímeket nagyon
könnyen meg lehet különböztetni a jóval szolidabb tollruhát viselő tojóktól,
akiknek szürkés tollazatukban fekete sávok díszlenek. A csízek társas madarak,
kisebb-nagyobb csapatokba verődve élik napjaikat, és énekelni is így nagyobb kórusban
szeretnek. A csíz párok ilyenkor kora tavasszal alakulnak ki olykor a
telelő területen, de van amikor a vonulás alatt. Amikor visszaérkeznek a
költési területeikre rendszerint már kialakult párok foglalják el a
revírjeiket. A csízeknél mindig a tojó jelöli ki a fészek helyét, párja pedig
vigyázva követi. Fenyőkön költenek, magasan az ágak sűrűjébe a tojó egyedül
építi meg leendő otthonukat. Évente két fészekaljat nevelnek fel. Kb. 250 pár
költ hazánkban, főként Zemplén és Kőszeg környékén.
Az idei esztendőben is rengetek szép pillanatot élhettem át,
és sok kedves emléket hagytak maguk után.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése