Ahogy felsejlenek a kora tavaszt hirdető, melengető napsugarak, a föld mélyében elkezdik az álmot kitörölni szemeikből a kikelet hírét hozó első vadvirágok. A kikeleti hóvirág mellet, a másik korán ébredező, védelmet élvező, üde sárga színben pompázó virágunk a téltemető, mely megjelenésével a tavasz reményét hozza el a számunkra.
Ha elérkezettnek érzi az időt,
akkor akár még a hóval is harcba szál, és törékeny kis fejét könnyedén kidugja
a hópaplan alól. Aprócska megjelenése ellenére, igencsak ellenálló, hiszen, ha
a kora tavaszba visszalopakodna a fagyos téli idő, ő azt is képes átvészelni.
Bántódás és károsodás nélkül akár -15 fokot is túléli, mert éppen úgy, mint a
hóvirágok is, jól tűrik a fagyot. Erre szükségük is van, mert a februári és a
márciusi éjszakák még fagyokat, olykor fogakat csikorgató hideget tartogatnak,
annak ellenére, hogy napközben a napsugarak fénye már kellemes meleggel
cirógatja a természet ösvényeit.
A mi vidékünkön, már február
végén ébredezni kezdtek a téltemetők. Igaz még csak két kis aprósággal sikerült akkor találkoznom, de biztos vagyok benne, hogy a márciusi napfény, még több kora
szépséget előcsal a föld mélyében nyugvó hagymáikból.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése