Pirregő tücsök nőstény
Pirregő tücsök nőstény
Ha figyelmesen járjuk a természet ösvényeit, és ismerjük a
benne végbemenő változásokat, akkor több esemény is jelzi a számunkra az
évszakok változását. Ha nyitott szemmel és füllel követjük ezeket a
változásokat, eseményeket akkor naptár sem kell hozzá, hogy tudjuk, épp melyik
hónapban járunk.
Van egy rovar, akinek a messze hangzó muzsikája az ősz
közeledtét hirdeti. Általában augusztusban kezdi el hallatni mélabúsnak tűnő
előadását, és egészen októberig örvendezteti meg azt, aki nyitott füllel
hallgatja a természet neszeit. Az ő neve nem más, mint a pirregő tücsök, akit
gyakran őszi bogárnak is neveznek, éppen azért, mert a muzsikájával az ősz
közeledtét jelzi. Általában naplemente tájékán, és az azt követő esti
időszakban figyelhető meg leggyakrabban az előadása. Ez az előadás, ez a fülbe
mászó muzsika a nőstényeknek szól, így próbálnak a hímek párt keresni maguknak.
Az udvarlás náluk pedig igazán szép szerenáddal történik.
A természetnek, hála esténként én is hallhatom a pirregő
tücskök “krí-krí-krí” muzsikáját, mely számomra a múló nyár, és a várva várt
ősz egyik fontos hozzátartozója. Azonban találkozót, még nem hozott velük össze
a természet, saját szememmel még nem tudtam őket megfigyelni. De ez a tegnapi
nap megváltozott, hiszen a természetnek hála, a fák rengetege között megbújó
erdei tisztás növényei között, egy eddig még nem látott, igazán különleges
megjelenésű rovaron akadt meg a tekintetem. Egészen kicsi volt, és először
valamilyen különleges szöcskének gondoltam, hiszen szép méretes csápokat
viselt. Később azonban, amikor még alaposabban szemügyre vettem, láttam, hogy ő
bizony nem más, mint az őszi bogár, a pirregő tücsök nősténye. Meglepődtem,
hogy milyen kicsi, nagyobbnak gondoltam. A lómenta levelén pihent, így mulatva
idejét. Szerencsére a zöld levélen hamar feltűnt barnás felöltője, így annak
ellenére, hogy nem nagy testtel áldotta meg a természet, hamar megakadt rajta a
tekintetem. Óvatosan közeledtem felé, hiszen nem tudtam mennyire zavarja őt a
jelenlétem és a közelségem. Boldog voltam, hiszen egyáltalán nem bánta, hogy
fotózom őt, és gyönyörködök különleges kinézetében.
Hálás vagyok neki és a természetnek, hogy ismét, egy eddig
nem látott rovar megfigyelésével lehetek gazdagabb. Nekem ezek a pillanatok
kincset érnek, örömet lopnak a szívembe, és elmondhatatlanul hálás vagyok, hogy
akkor, abban a pillanatban épp megpillantottam őt.
Pirregő tücsök nőstény
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése