Kikeleti hóvirág
Megérkezett a február, az
utolsó téli hónap, mely magában hordozza a még hideg és fagyos időjárást, de a
hónap vége felé, már a természet visszafordíthatatlanul a kikeletre készülődik, és mi is, kik az erdők,
mezők ösvényeit járjuk érezhetjük, hogy nagy változások vannak készülőben.
A meteorológiai tavasz, csak
márciusban kezdődik meg, de a természet változását és készülődését, már
februárban szemmel és füllel tudjuk követni, hiszen napról napra egyre több élőlény
kezd ébredezni a hosszú téli álmából.
Az erdő ösvényeit járva, még a
csupasz fák kísérik utunkat, de a talajon már éledni kezdenek a növények. A tavasz
első virágai, ahogy egyre gyakrabban melengeti őket a nap sugarai, sorra bújnak
elő a puha avarszőnyegből, mely a hideg télen óvta, és védte őket a fagyoktól.
Elsőként a hóvirág, a bimbózó erdei kutyatej, a bársonyos tüdőfű, a tyúkhúr, a
bogláros szellőrózsa és a salátaboglárka
kezdi el szirmait bontogatni. Ebben a hónapban már a Boszorkánykő sziklái
között, a tavasz egyik legkedvesebb virága a fekete és a leánykökörcsin is
nyitogatni kezdi puha, szőrös szirmait. Ahogy a virágok életre kelnek a rovarok
sem szunyókálnak tovább, ha kedvező az időjárás, sorra ébredeznek téli
álmukból, és korgó gyomorral sorra látogatják a nektárban dús tavasz hírnökeit.
Sétáinkon már nem a csend és a némaság a kísérőnk, hanem a különféle hangok,
füttyök, dobolások és énekek. A csuszkák, a széncinegék, a fekete rigók, az
énekes rigók és a harkályok, napról napra, egyre szebben dalolnak, üdvözölve a
tavaszt, mely már a természet ajtaján kopogtat.
Tyúkhúr
Salátaboglárka
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése