Seregély
Nem tudom, hogy mi lehet az oka, de az idei esztendőben több
madárfajnak is megtetszett a széncinegék takaros kis otthona, azonban a szülők
éberségének köszönhetően minden illetéktelen behatoló időben el lett zavarva.
Nemrégen arról számoltam be Nektek, hogy a különleges kinézetű nyaktekercs
vetett az odúra szemet, ma pedig egy újabb idegen tűnt fel a cinegék otthonánál. Éppen a
konyhában tettem-vettem, amikor arra lettem figyelmes, hogy egy fekete
tollruhás madár kukucskál be az odú bejáratán. A hím cinege abban a pillanatban
ott termett, és nagy csetepaté közepette elüldözte a hívatlan betolakodót, aki
nem más volt, mint a seregély. Felénk nem gyakori madár, ez idáig egyszer volt
szerencsém őt látni a kiskertemben, de utána nyoma veszett, többször nem került
a szemeim elé. A cinege erőteljes fellépése rendre utasított a csinos
fémes-zölden csillogó tollruhás madarat, akinek azóta, esze ágában sincsen az
odú közelébe merészkedni. Pedig itt éli a napjait, és minden napos vendége lett
a kiskertemnek, de békességben megvan a többi madárral, főként a fiókáikat
nevelő széncinegékkel.
A seregélyek április elején kezdenek neki a fészkük
elkészítésének, mely minden esetben, odúban található meg. A fészket egyedül a
tojó építi, mely száraz fűszálakból, növényi szálakból és puha szőrökből
áll. Vannak esetek amikor, a leendő anyuka csak pár szál füvet helyez el az odú
aljára, van amikor, pedig mesterien megmunkált fészekbe rakja le a világoskék
színű tojásait. A tojások melengetésében mindkét szülő szerepet vállal ugyanúgy,
mint a kikelés utáni etetésben és gondozásban. A kertemet látogató seregélyt
valószínű, hogy csak a kíváncsiság hajtotta, és megnézte mi lehet az odú rejtekében.
Hiszen az ő költési időszaka is már a kikelt fiókák etetésénél tart. Azóta is időről
időre megjelenik a kertemben, keresve-kutatva a fűszálak között, és hol szép
nagyra nőtt gilisztákkal, hol pedig finom rovarcsemegékkel a csőrében távozik.
Az ő fészkében is éhes fiókák lapulnak, akinek reggeltől estig hordaniuk kell a
tápláló falatokat, hogy szép nagyra és erősre tudjanak cseperedni.
Kíváncsian várom, hogy amikor a kicsik kirepülnek a
nagyvilágba, megtisztelik e majd kertemet a jelenlétükkel, ha így lesz
beszámolok Nektek is róla.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése